A 2019. január 1-étől hatályba lépett munkajogi változásokról

Változtak a túlmunka és a munkaidőkeret szabályai

A Parlament 2018. december 10-én fogadta el a Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslatot. A törvény elfogadása óta a túlóra mértékét és a munkaidőkeret maximális tartamát érintő rendelkezéseket sok kritika érte, és a törvénymódosítás ellen számos tüntetés szerveződött. A Munka Törvénykönyve módosítása 2019. január 1-jén lépett hatályba.

A korábbi szabályozás szerint legfeljebb évi 250 óra rendkívüli munkát (köznapi nevén: túlórát), kollektív szerződés alapján pedig ennél 50 órával több, azaz 300 óra túlórát rendelhetett el a munkáltató – ennél többet akkor sem lehetett elrendelni, ha esetleg abba a munkavállaló is beleegyezett volna. A 2019. január 1-jén hatályba lépett változások értelmében – a korábbi 250/300 helyett – 400 óra túlórát rendelhet el a munkáltató egy naptári évben, feltéve, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodnak ebben. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató további 100/150 óra túlóra elrendelésére jogosult, ha a munkavállaló hozzájárul ehhez („önként vállalt túlmunka”). A törvény értelmében ezt a megállapodást kizárólag a munkavállaló mondhatja fel, és csak a naptári év végére – az adott évben tehát még feltétlenül köti őt ez a megállapodás. Kimondja a módosítást azt is, hogy kizárólag ezen túlmunkára vonatkozó megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.

A módosítás érinti a munkaidőkeret leghosszabb tartamát is. A Munka Törvénykönyve szerinti munkaidőkeretet a munkáltatók az általános munkarend (azaz a hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás) helyett alkalmazhatják, és lényege, hogy a munkáltató a teljesítendő munkaidőt egy hosszabb időszakra vetítve határozza meg, lehetővé téve azt, hogy rugalmasan szervezze meg a munkát.

A korábbi szabályozás szerint, kollektív szerződés rendelkezése alapján a munkaidőkeret leghosszabb időtartamaként 12 hónap volt meghatározható. A módosítások hatályba lépésével a munkaidőkeret hossza 36 hónapra emelhető, ha kollektív szerződés ezt megengedi.

A munkaidőkeret maximális időtartamának változása hatással van a munkaidőkereten felül elrendelt túlórák kifizetésének időpontjára. A munkavállalók számára hátrányosak lehetnek ezek a rendelkezések, mivel a munkaidőkeret tartama alatt elrendelt túlórákkal a munkáltató a munkaidőkeret lejárta után számol el és fizeti ki a munkavállalóknak, amely az új szabályok értelmében 36 hónapos időszak is lehet. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell lenni arra a szabályra, amely a heti munkaidő mértékét maximálja. Ennek alapján 12 hónap átlagában a heti munkaidő továbbra sem haladhatja meg a 48 órát - beleszámítva az esetleges túlórákat is, függetlenül attól, hogy esetleg ennél hosszabb pl. 36 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz-e a munkáltató.


Bizonyos munkajogi fogalmak pontosítása

A módosító törvény pontosította a munkanap és a hét fogalmát is. A „munkáltató működése” helyett a „munkarend” lett a munkaidő megszervezésének alapvető jogintézménye. Az új szabályok alapján a munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. A hét pedig a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

A módosító törvény pontosította az általános munkarend fogalmát is, elősegítve ezzel az egységes jogértelmezést. Általános munkarend alapján tehát a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig egyenlően osztja be. Minden ettől eltérő, módosításban részletezett eset egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül, és munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazását igényli.


Emelkedett a minimál bér

A 324/2018. (XII.30.) számú kormányrendelet értelmében 2019. január 1-jével 8%-kal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege. 2019. január 1-étől a minimálbér bruttó 149.000,- Ft-ra, a legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező és az ilyen végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalóknak fizetendő garantált bérminimum összege pedig bruttó 195.000,- Ft-ra emelkedett.


Módosultak a munkavédelmi törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szabályai

A Parlament 2018 decemberében a munkajogi tárgyú módosítások között elfogadta a munkavédelmi törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításait is. Az új rendelkezések szintén 2019. január 1-jén léptek hatályba.

Az új szabályok között említésre méltó a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása, amely alapján, ha a munkaügyi hatóság utóellenőrzés alkalmával azt állapítja meg, hogy a munkáltató a döntésében foglalt kötelezésének nem tett eleget, akkor a munkáltatót 10 millió forintig terjedő összegű eljárási bírsággal sújtja és egyidejűleg elrendeli a döntés végrehajtását.


A hírlevél innen tölthető le

Kapcsolat

További tájékoztatásért, kérem, forduljon a szokásos Eversheds Sutherland kapcsolattartó ügyvédjéhez.


Megjegyzés: A fentiek csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik a szakmai tanácsadást. Bár összeállításunk a lehető legnagyobb gondossággal készült, nem vállalhatunk felelősséget semmilyen hibáért, hiányos közlésért vagy véleményért.